28

mi is az igaz barátság? azt szoktuk mondani, hogy az, amikor a másikra bármikor számíthatsz. na ezt kicsit kiegészíteném. kedvenc gyerekkori barátnőm szemüveges. ezen felbuzdulva elmentem a múltkor egy optikus vizsgálatra, ahol megállapították, hogy nekem is kell szemüveg. nem tudtam, hogy csak azért, hogy vegyek tőlük, vagy tényleg, így bejelentkeztem a klinikára szemorovshoz. azért az is hozzátartozik, hogy nekünk támogatják a szemüveget, így azt terveztem, hogy nekem felírják, és Rozinak elszámoltatjuk. na ma jött el a napja. miután átvergődtem magam a városon, késve, de megérkeztem. a dokinéni inkább idős volt, mint középkorú, és még a gyermekkori betegségeimről is kifaggatott alapos volt, mondhatom. végigolvastam a táblát (kicsit bizonytalanul), majd miután úgy vettem ki a szavaiból, hogy jó a szemem, elmondtam, hogy sötétben bizonytalanul látok. erre bejelentette, hogy akkor megvizsgálja a szemem nyomását. vagy valami ilyesmi. mosolyogva kérdeztem, fájni fog-e. "á, nem, el fogjuk érzésteleníteni" basszus. már láttam lelki szemeimmel a lidokainos injekciós tűt közelíteni a szemgolyómhoz, amikor kiegészítették az információt: szemcsepp lesz. feküdjek le. utána valami fémdarabbal belenyúlkált mindkét szemembe, azután beutalt valami szemklinikára. fasza. Rozi, sokba fog ez neked kerülni... :)

pedig olyan nyugodt voltam. végre egy olyan orvoshoz megyek, gondoltam, ami nem kellemetlen. de. az. érzéketlen szemgolyóval vezetni úgy, hogy tiszta csipa vagy, és nem nyúlhatsz a szemedhez, mert ugyebár érzéketlen, ergo esélyes, hogy kinyomod. de már jó.

most már csak a szemklinika meg a fogorvos van hátra. remélem. ez az éve az egészségügy éve. legyen már vége.