2009. február 16., hétfő

24

a kolléganőm mesélte, hogy mennek a pasijával az USA-ba, én meg poénból megkérdeztem, csak nem házasodni Vegas-ba? a válasz meg is lepett, meg nem is. de, útba ejtik, összeházasodnak.
erről jut eszembe, asszem megkérték a kezem. már a múltkor megkérdeztem a kedvest, hogy elvenne-e, vagy ez a házasság téma idegen tőle. azt mondta, nincs semmi gond vele, és visszakérdezett, hogy hozzámennék-e. mondtam, hogy erre nem válaszolok, mert nem tekintem lánykérésnek. erre valamelyik nap éppen előttem (pontosabban a kályha előtt) térdelt, kapargatta a tüzet, és megint szóba került valahogy a dolog. erre megint megkérdezte, hozzámennék-e. megint valami olyasmit mondtam, mint előtte. aztán elmeséltem Rozinak, aki leb...tt, hogy hogy lehetek ilyen, hogy végre megkérdez, én meg elhessegetem. ezen agyaltam tegnap, majd megkérdeztem a kedvest, hogy ő komolyan megkérte a kezem, vagy csak úgy kérdezte? erre megkérdezte, hogy ezen agyalok? mondom, igen, nagyjából, de csak akkor, ha komolyan kérdezte, ha nem, akkor nem agyalok. reakció: "jajj, bébike, szörrrnyű vagy." és vigyorog. na ezt bogozza ki nekem valaki. én tuti nem hozom szóba többet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.