a tegnapi jó hírt méltó módon meg kellett ünnepelni. először bementünk bótba, vettünk finom bort meg sört, meg vettem egy hosszúnyelű műanyag kanál készletet, olyan fagyiskanál féle. amikor még néhány éves voltam csupán, a keresztanyámék még albérletben laktak, és a házinéninek volt olyan kanala. azóta vágytam rá. és tegnap megszereztem! utána jól beittunk Rozival. meg merem kockáztatni, hogy évek óta nem "buliztunk" ilyen jót kettesben, otthon. még az is lehet, hogy soha. volt sör, bor, buena vista, youtube, felhívtuk az összes pasiját, vadásztunk a loveboxon, röhögtünk, próbáltunk csoportképet csinálni magunkról, és persze meg akartuk váltani a világot. mindennek az lett az eredménye, hogy Rozi csak az egyik oldalán tudott feküdni, mert akkor nem szédült, én pedig asszem négyszer ültem föl az ágyban, hogy akkor most kijön minden. hozzáteszem, hogy én nem vacsoráztam, Rozi meg egy fél szelet kenyeret evett kábé. reggel meg fejfájással ébredtünk, és semmi nem lett a 7 órai indulásból.
ja, és nem szabad elfelejteni a másik jó hírt sem: tegnap végre felhívták a kedvest, miszerint a bank át tudja rakni a fedezetet a régi lakásról a házra. ez azért nagy dolog, mert amikor novemberben megtudakoltuk, lehet-e ilyet, akkor az volt a válasz, hogy minden gond nélkül. erre decemberben bevezették, hogy csak bizonyos helységben lévő ingatlanokat lehet megterhelni, és mit ad Isten, a mi kis falunkban nem pálya a dolog. na akkor vetettük be a nehéztüzérséget, pontosabban a kedves bátyját, aki a biztosító részen dolgozik. ő megkereste a nagyfőnököt, tipródtak olyan 2-3 hétig, majd tegnap szóltak, hogy oké a dolog. nemcsak az idő miatt örülünk, hanem szerintem ha egy másik bankhoz kellett volna mennünk, az 1-2 millába biztosan fájt volna, mert ennek a banknak szerintem még csak minimális tőkét törlesztettünk eddig, már ha egyáltalán, és inkább csak a kamatot. meg ott van a szerződés felbontásának a díja, hiába hivatkoztunk volna arra, hogy mi itt akartunk maradni, kényszerből váltunk, nem ért volna semmit. és hát ott van még az új szerződés díja. szóval remélem, most már végre lezárul a ház mizéria, és felvehetünk egy újabb hitelt, hogy befejezzük a házat...
klassz esténk volt, a következményeit pedig hősiesen/nőiesen viseljük :)
VálaszTörlés