azért kezdtem el blogot írni, hogy megmaradjon az életem egy-egy szelete az utókornak. azért is, hogy a ki nem mondott gondolataim napvilágra kerüljenek, miután jót elmélkedtem rajtuk. azért is, mert könnyebb sokszor megérteni, megemészteni valamit, ha leírjuk, kimondjuk. és szépen-lassan megszerettem. azért is, mert a fenti célok elérésén kívül két pluszt hozott: új embereket az életembe, akikkel a kapcsolattartásnak eme fura módját (is) választottuk. ezen kívül jó volt, hogy kaptam visszajelzéseket. a gyagyás gondolatmenetemre, hogy hülyeség, a sztorijaimra, a kis semmiségekre. mostanában ez a két utóbbi dolog elmaradt. és hiányzik. vagyis inkább magányos vagyok a blogon. ja, és az is jó volt még, hogy a másik blogra odatévedtek idegenek is, csak mert érdekelte őket a téma, és néha hozzá is szóltak. ez külön jó volt, mert nem ismerik az életem, engem, és lehet, hogy sokszor emiatt tisztábban látják a helyzetet. ide meg nem téved senki. a fene. a végén még visszaköltözöm.
2009. március 11., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
mi megyünk utánad oda is :)
VálaszTörlésés az eddigiekből meg csinálunk egy könyvet? :)
VálaszTörléssőt, lehet, hogy be lehet tenni az eddigi összeset egybe...